Jobb Élet Kezdeményezés
10 évvel ezelőtt, 2011-ben mutatta be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerv (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) a Jobb Élet Kezdeményezését (Better Life Initiative).
Ez a kezdeményezés kiemelkedően fontos a boldogságról, jól-létről (well-being) és sikerről alkotott nézeteink kiszélesítésében. Mindig is a GDP volt a haladás meghatározó fő mutatója, azonban a gazdasági növekedés nem az egyetlen tényező, amely jelezheti a polgárok jól-létét, hiszen egy társadalom összetett és sokféle dimenzióban működik ezen a szűk gazdasági értelmezésen túl.
Jobb Élet Index
A tágabb értelemben vett jól-lét mérésére az OECD komplex mutatót hozott létre Jobb Élet Index (Better Life Index) néven, túllépve a GDP és a gazdasági statisztikák leegyszerűsített értelmezésén. Ez az index lehetővé teszi, hogy összehasonlítsa az országok közötti jól-létet, az OECD által alapvető fontosságúnak ítélt 11 dimenzió alapján.
A következő 11 dimenziót vizsgálja az index: munkahelyi biztonság, oktatás, egészségügy, polgári szerepvállalás, vásárlóerő, lakhatás, biztonság, munka és magánélet egyensúlya, társadalmi kapcsolatok, környezeti minőség és szubjektív jól-lét.
A Jobb Élet Index dimenziói
Forrás: https://www.dqinstitute.org/dq-framework/
Milyen az élet?
Tavaly március végén megjelent az OECD „Milyen az élet? 2020” (How’s Life? 2020) című jól-lét gazdasági kutatása, mely OECD 37 országában és 4 partnerországában élők jól-létét vizsgálja a Jobb Élet Index segítségével. Ez az ötödik kiadás több mint 80 mutató frissített készletéből származó legfrissebb adatokat mutatja be, amelyek kiterjednek a jól-lét jelenlegi eredményeire, az egyenlőtlenségekre és a jövőbeli jólét forrásaira is.
OECD Jobb Élet Index mutató eredményei
Forrás: http://www.oecdbetterlifeindex.org/#/11012211110
Minden országot egy virág, egy dimenziót a virág egyik szirma képvisel. A szirom hossza az adott ország pontszámát jelzi az adott témában. Ha összesítjük ezeket a számokat, akkor országonként kapunk egy pontszámot, amely meghatározza, hogy milyen hosszú a virág szára, azaz milyen értéket ér el az ország a Jobb Élet Indexen.
Ezen kutatás eredményei alapján Magyarország a munka és a magánélet egyensúlyában az átlag felett van, azonban átlag alatti eredményeket ért el a társadalmi kapcsolatok, a polgári szerepvállalás, a környezeti minőség, az oktatás és készségek, a jövedelem és a vagyon, a lakhatás, a munkahelyek és a keresetek, a személyes biztonság, a szubjektív jólét és az egészségi állapot szempontjából.
Általánosságban elmondható, hogy a magyarok kevésbé elégedettek életükkel, mint az OECD átlag. Arra a kérdésre, hogy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékeljék az általános elégedettségüket az élettel, a magyarok átlagosan 5,6-os osztályzatot adtak, ami jóval alacsonyabb, mint az OECD 6,5-ös átlaga.
Milyen volt az élet?
2021. márciusban megjelent a „Milyen volt az élet? A jól-lét és a globális egyenlőtlenség új perspektívái 1820 óta” (How Was Life? Volume II New Perspectives on Well-being and Global Inequality since 1820) című második kötet egyrészt az OECD és az OECD Fejlesztési Központ, másrészt a CLIO-INFRA és a Maddison projektek köré gyűlt gazdaságtörténész csoport együttműködésének eredményeként.
A kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen volt az élet 1820-ban, és hogyan változott azóta? Bemutatják a munkaidő, a biodiverzitás csökkenése, a szociális kiadások és a GDP új becsléseit (figyelembe véve a vásárlóerő-paritások 2011. évi fordulóját), valamint a vagyon, az élettartam és az iskolai végzettség terén mutatkozó egyenlőtlenségek mérőszámait, a nemek közötti egyenlőtlenségeket és a rendkívüli szegénységet.
Amint azt a történelmi elemzés mutatja, az emberek még mindig sok szempontból szenvedhetnek, miután egy ország gazdasági növekedése újraindul, és a válságok jellemzően súlyosbítják az egyenlőtlenségeket.
Milyen lesz az élet?
A tágabb értelemben vett jól-lét a COVID-19 okozta társadalmi és gazdasági sokk helyreállítása szempontjából különösen fontos. Azoknak az országoknak, amelyek kifejezetten ellensúlyozni kívánják a járvány negatív következményeit, jó iránytűre van szükségük a helyreállítási tervük irányításához. És ez az iránytű nem lehet kizárólag a GDP.
Az OECD Better Life Index eredményeiről bővebben a következő linken tájékozódhat: http://www.oecdbetterlifeindex.org/#
A kutatásról szóló magyarországi jelentést itt találja: http://www.oecdbetterlifeindex.org/countries/hungary/
